Malomkő Panzió

A környék látnivalói

Balatonfüred-Lóczy barlang

A Tamás-hegy nyugati oldalában, 1894-ben feltárt és 1934-ben megnyitott barlang jelentős természeti és idegenforgalmi értékkel rendelkezik. A hegységképző erők hatására vízszintes helyzetükből kibillent középső-triász korú, látványos mészkő rétegek zárják körül a mélyből feltörő langyos vizek által kioldott barlangot. Az üstszerű oldási formák és a helyenként még megtalálható borsókövek is utalnak a barlang kialakulásának körülményeire. A város központjától autóval 5 perc alatt, gyalog ½ órás sétával elérhető barlang megtekintése érdekes kiegészítője lehet Balaton környéki programunknak. A fokozottan védett barlanghoz turistajelzés vezet a vasútállomástól (zöld sáv) és a Jókai-kilátótól (zöld háromszög). Az 1882-ben felfedezett és 1934-ben kiépített kis barlangot szép és változatos oldás formák, a hegy felépítését bemutató vékony réteges mészkőfalak jellemzik. A barlang utcai ruhában, villanyvilágítással és szakszerű vezetés mellett látogatható.

Forrás: Solymári (Wikipedia)
Forrás: sokszinuvidek.24.hu

Salföld

A Káli-medence Balaton felé nyíló kapujában a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében helyezkedik el, jelentős geológiai, botanikai és népi építészeti emlékkel. A Nemzeti Park munkatársai itt alakították ki az őshonos magyar háziállatfajtákat bemutató Természetvédelmi Majort, ahol gazdasági jelentőséggel már nem bíró, de kultúrtörténeti értékeket hordozó látványosságok várják az idelátogatókat. A major hagyományőrző épületegyüttesében látható, pl. a rackajuh, komondor, szürkemarha, bivaly. Ezen kívül lehetőség nyílik lovasbemutató megtekintésére, pónilovaglásra, tereplovaglásra és lovas-kocsi túrára. A major a Nemzeti Park információs és idegenforgalmi központja. Innen nyílik lehetőség gyalogosan, kerékpárral, lóháton esetleg lovas kocsival bejárni a Káli-medence természeti értékeit, különös tekintettel a Hegyestű geológiai bemutatóhelyre, kőtengerekre, Salföld községtől délre fekvő, az erdőben megbúvó pálos kolostorromra.

Balaton Felvidéki Nemzeti Park

A balatoni táj nemcsak értékével, hanem szépségével, romantikájával, és az évszakonként változó színeivel, hangulatával egyaránt megérinti látogatóit. A vidéken lankás és meredek dombok, szelíd és szűk völgyek, magasabb fennsíkok váltakoznak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot a magyarországi nemzeti parkok sorában nyolcadikként hirdették ki, annak ellenére, hogy már az 1940-es években interpelláció hangzott el az országgyűlésben egyik tájegységének – a Tihanyi-félszigetnek – első magyarországi Nemzeti Parkká nyilvánítása érdekében. A Balaton-felvidék természeti és kultúrtörténeti értékeinek védelmére végül 1997. szeptember 23-án hozták létre a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot, melynek Tihanytól a Kis-Balaton mocsárvilágáig terjedő, mintegy 56.000 hektárnyi területéhez a Magas-bakonyi és a Somló Tájvédelmi Körzet, és a három megyében összesen 25 kisebb természetvédelmi terület is hozzátartozik. A park területén számos fokozottan védett növény és több mint 200 védett növényfaj található, míg a védett, ritka és érdekes állatfajok száma több százra tehető. Az érdeklődőknek a Nemzeti Park területén emlékezetes kirándulási lehetőséget biztosítanak a sétautak, tanösvények és a természetvédelmi bemutatóhelyek. A nemzeti park kultúrtörténeti értékeit tekintve szabadtéri múzeumhoz hasonlatos, páratlan tájképi adottságokkal, történelmi emlékkel. A múlt üzenetét őrzik a középkori várak, a szigligeti várfal és torony maradványai, Csobánc kőpillérei, a meredek hegykúpon ülő hegyesdi vár, Rezi, Tátika és Zádorvár omlatag falai idézik még a régi várak, korok hangulatát. A Balaton-felvidék szőlő- és borkultúrája kiemelkedő nemzeti örökség.

Forrás: Horsee (Wikipedia)
Forrás: Wolfgang glock (Wikipedia)

Kis-Balaton

A Kis-Balaton, mint nagy kiterjedésű, összefüggő vizes élőhely Európában is egyedülálló értéket képvisel, s a nemzetközi természetvédelem mindig is számon tartotta. Már a múlt században is híres volt páratlan madárvilágáról, ami szerencsére a mocsárvilág 1922-ben megkezdett lecsapolása után is – kisebb számban ugyan -de fennmaradt. Természetesen következett tehát, hogy 1979-ben, miután hazánk csatlakozott a Ramsari egyezményhez a Kis-Balatont is bejegyezték a “Nemzetközi jelentőségű vadvizek” jegyzékébe. Az 1980-as évek közepén megkezdett mocsárrekonstrukciós munkálatokat követően újabb élőhelyekre térhettek az állat és növényfajok. A Kis-Balaton tározó I. ütemének létrejöttével megnövekedtek a kedvező táplálkozási és szaporodási lehetőséget biztosító területek, melyet a fajok rendkívül rövid idő alatt el is foglaltak. Már az első évektől kezdődően tízezres példányszámban tértek vissza a vonuló, illetve itt telelő madárfajok. Az eddig megfigyelt közel 250 madárfajon kívül számos, – ma már ritka – állat- és növényfaj talál menedéket ezen a területen. Külön említést érdemel ezek közül a patkányfejű pocok, a lápi póc, a réti csík és néhány ritka szitakötőfaj. Az érdeklődők számára Balatonmagyaród község határában, a mindenki számára szabadon látogatható Kányavári sziget segít betekintést nyerni a Kis-Balaton élővilágába, megízlelni a mocsárvilág hangulatát. Az itt megtalálható két kilátóról távcső és egy kis szerencse segítségével bárki betekintést nyerhet a madárvilág nyüzsgő életébe.

Káptalantóti Termelő piac

A piac Káptalantótiban egész évben, minden vasárnap szeretettel várja a kedves vendégeket. Látogatóként 9 és 12 között érdemes érkezni, annak érdekében, hogy a legtöbb portékát találják.
Forrás: badacsony200.hu
Forrás: kirandulastippek.hu

Hegyestű

A Hegyestű vagy Hegyes-tű egy tanúhegy a Balaton-felvidéken, a Káli-medence keleti peremén, Monoszló és Zánka között, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén

Káli-medence

A Káli-medence, régiesen Kállai-medence a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Zánkánál kezdődik és Balatonrendes illetve Ábrahámhegy közelében az Örsi-hegy határolja. Az itt húzódó hegyvonulat fekete homokkőből van, sok hegyet azonban bazalttakaró borít. A szél évmilliók alatti munkájának állítanak emléket a kőtengerek, ami Kővágóörs, Szentbékkálla, Salföld, s Kisörs térségében figyelhetők meg. A hatalmas, a szél által lecsiszolt kövek egyedülálló látványt nyújtanak. Északi részén a Fekete-hegy nyúlik el, a déli szegélyétől már nincs messze a Balaton.
Forrás: bfnp.hu
Forrás: szallas.hu

Keszthely, Festetics kastély

Ez az ország negyedik legnagyobb – 101 helyiséggel rendelkező -, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. Ma az egész műemlék épület, múzeum. Parkja védett. A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek – eredetiben megmaradt – bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette. A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is.

Veszprém látványosságai

Laczkó Dezső Múzeum
Tűztorony
Modern- Képtár – Vass László gyűjtemény
Dubniczay – Ház
Magyar Építőipari Múzeum
Gizella-Kápolna
Szent Mihály Székesegyház
Gizella Királyné Múzeum
Viadukt
Kittenberger Kálmán növény- és vadaspark